Budapesti Pedagógiai Napok

A Judo ( cselgáncs ), és a judo alapú fejlesztés az iskolában, különös tekintettel az eltéro nevelési igényu gyermekek fejlesztésére. Európában elsoként, Magyarországon máig egyedelülállóan oktatjuk tanulásban, értelmileg akadályozott és mozgáskorlátozott gyermekeknek a Bp. 18. ker.-i SOFI iskolában!

Bemutató óra vezeto: Juhász József / PK SE elnök, judo vezeto edzo
Korcsoport: 3.- 10. osztályos fogyatékkal élo gyermekek / Down, Autista, Hyperaktív, értelmi, tanulási képességeikben korlátozott…. /
Óra jelleg: A képességek fejlodésének bemutatása kezdotol – haladóbb szintig.
Szintek:
Alapmozgások: gurulások, esések, forduló mozgások
Egyszeru technikai elemek, esések, zuhanások, állás, föld technikák.
Magasabb szintu technikák esések, gurulások, állásból dobások, földtechnikák
Óravázlat: Bemelegítés, járásmódok, esések, gurulások, dobások, kombinációk.

A Judo nem egy sportág önmagában, hanem egy komplex testnevelési rendszer!

Japánban óvodától egyetemig erre épül teljes egészében az iskolai testnevelés.

Ha azt nézzük, hogy Japán a világ vezeto hatalma lett és itt élnek legtovább az emberek ( az átlagéletkor 10 évvel magasabb mint Magyarországon ) akkor feltétlenül figyelmet kell fordítani arra, hogy miképpen érték el ezt. - Nagyrészt a Judo segítségével.- A Judo az egyetlen sportág a világon amelynek külön egyeteme van. ( Kodokan Egyetem )A Judo ezen túlmenoen küzdosport, olimpiai versenysportág.

- A Judo speciális és általános mozgásanyaga harmonikusan fejleszti az embert fizikailag és pszichikailag .

- A Judo segít a képi gondolkodásban, a vizuális, szenzomotoros, térkoordinációs, kombinációs képességeket hatékonyan és jelentosen fejleszti. ( Különbözo tanulmányok szerint kontrollcsoportokhoz képest 50 80% -os, fejlodés! )

- Mozgásanyaga az emberi test, különösen az izületek, izmok természetes mozgásaira épül. A lekerekített, nem agresszív mozgásformák hatékonyan, pozitív módon, de teljesen veszélytelenül hatnak a szervezetre.

- A testi épség védelme hozzátartozik egészségünkhöz! A Judo az egyetlen sportág amelynek az ESÉSEK tanításra saját módszertana, technikai rendszere van.

- Speciális gimnasztikája kiválóan alkalmazható a rehabilitációban, de általános fejlesztésre is megfelelo.

A tradíció és a versenysport kapcsolata, több évszázados hagyománya ötvözodik ebben a mozgásanyagban.

- Speciális gimnasztikai elemei révén a mozgásszervi betegségek és a belso szervi betegségek leküzdésében is nagyon hatékony, Ázsiában gyógytornára, egyéb gyógykezelésre használják.

- Összegezve elmondhatjuk ép és fogyatékkal élok, fiatalok – öregek egyaránt a nekik megfeleloen muvelhetik ezt a mozgásrendszert.

- Pl. Magyarországon is már egyre több általános és középiskolában felismerték a ennek a testnevelési rendszernek a jelentoségét és 1 -8 osztályig beépítve a tanmenetbe erre építik az iskolai testnevelést.

- A gyermekek magabiztosságát, belso egyensúlyát rendkívüli mértékben javítja, stabilizálja, ezáltal figyelem megosztási, magatartásbeli, tanulási és egyéb képességeik is jelentosen javulnak.

Mit fejleszthetünk?:

Pl: egyensúly, stabilitás, térkoordináció, nagymozgások, finommozgások, szenzomotoros koordináció, szem – kéz koordináció, ( ez különösen fontos az értelmileg akadályozott gyerekeknél , ) . ritmikus – harmonikus mozgás, ügyesség, bátorság, …. tkpp a komplex személyiség a testi fejlodéssel együtt mérhetoen jelentos fejlodésen ment keresztül a csoportokban.

Más megközelítésben:

. A modern ember energia, feszültség levezetésének kultúrált módja a Judo amely meghódította a világot. A küzdosport növeli az akaraterot, a fájdalom turést, streszturést. A versenylázt legyozo és megmérettetést kereso, önvédelmet gyakorló emberek mozgáskultúrája. Jigoro Kano a sportág megalapítója jött rá a lényeges dologra, miszerint a rendszeres edzési / gyakorlási lehetoség sérülés nélkül ( ! ) teszi a Judót igazán sporttá és egyben testnevelési rendszerré. Rendkívül változatos mozgásanyaga állandó fejlodésben van. A technikák megvalósítása a kombinációk számos variációját teszik lehetové tág teret adva az egyén képességeinek, fantáziájának. A vizsgaanyag és vizsga rendszer a technikák tradícióba ültetését jelenti!

A judo oktatás sajátossága a számonkérés ami a tanítványnak azt jelenti, hogy folyamatosan fejlodnie kell és arról számot kell adnia. Az oktatónak meghatározva a fejlesztés ütemét, lehetoséget ad az egyénre szabott fejlesztésre.

A Judo övvizsgák rendszere:

- Az egyszeru mozgásoktól halad a mind bonyolultabb technikai kombinációk megvalósításáig. Formai, kivitelezési követelmény rendszere rögzített, de teret ad a kombinatív képességek bamutatásának. Minden vizsgaszint tartalmaz állásból, mozgásból és földön végrehajtott tecnikai elemeket és elméleti anyagot is.

- Minél magasabb szintre jut valaki annál nagyobb szerepet kap a letisztult, jól kivitelezett mozgás, a belso – külso egyensúlyban végrehajtott technika.

Példák lépésvariációkra, „ lábjáték technika „ keresztlépés, lábcsere.

A Judo technikai rendszere:

Felállások, egyedüli és társas gyakorlatok

Gimnasztikai rendszer

Kúszások, mászások, egyszeru gurulások

Eséstan: Elore, hátra, jobbra, balra, gurulások , zuhanások

Fogásmódok

Egyensúlyvesztések: 8 irányban

Dobástechnika: állásból, vetodéssel, gurulásból: lábbal, karral, testtel, kiemeléssel vegyesen végrehajtva – támadó, védekezo, kontra technikák, másodszándékú és önvédelmi technikák

Földharctecnika Leszorítások, feszítések, folytásfogások, háromszög technikák

Ütéstechnikák

Eszközös technikák

Formagyakorlatok

Egészségtan – Anatómiai ismeretek, elsosegély ( ! )

Újraélesztéstan

Eséstan: példák:

Kivonat vizsgaanyagból: / Elméleti vizsgaanyag / / Forrás: Ozsvár – Juhász: Övvizsga rendszer /

A Judo kialakulása : Osi Japán sportokból, a birkózásból, Sumóból ered, majd több ágra bomlása után kialakult a profi bírkózó és az önvédelmi, nevelési célokat szolgáló Ju Jutsu rendszer amelyik közvetlenül a Judo elodjének tekintheto. Kialakulása az 1500 –as évek elejére teheto. Az iskolák több ágra bomlottak ami sokféle irányzat kialakulásához vezetett. A két legfobb irányzat tulajdonképpen mindegyik ázsiai küzdosportban megtalálható, mert mindegyik alkalmazza a LÁGY és KEMÉNY elemeket technikáiban.

A nagyrészt kemény elemeket a TAI JUTSU csoporthoz soroljuk, ez foleg fizikai erore épül.

A foként LÁGY elemeket tartalmazókat a JU JUTSU csoporthoz soroljuk ezek elsosorban a rugalmasságra, mozgástechnikára, körmozgásos eroelvezetésre épülnek. A JUDO technikák is ebbe a csoportba tartoznak.

Mi a Judo ?: Önvédelmi küzdosport. A Judo mint versenysport megalapítója Jigoro Kano ( 1860-ban született Mikagéban). Kano foglalta rendszerbe a különbözo technikákat, majd kiszurve belole a nagyon veszélyes elemeket megalapította az elso versenysport iskolát a Kodokan egyetemet 1882-ben.

Mi a Rey : Nem köszönés! – Inkább a tisztelet megadása embereknek, tárgyaknak, a hely szellemének!

( társ, edzoterem, edzo…)

A keleti emberek hagyománya a meghajlás, mely tiszteletadást, megbecsülést jelent. Minden esetben meg kell! hajolnunk a DOJO ( edzoterem) ajtajában belépéskor, a TATAMI –ra ( judoszonyeg) fellépéskor, a SENSEI ( mester ) elott, az edzopartner – versenytárs felé gyakorlás közben is!

Te magad vagy az edzotársad lehet egyszer TORI ( aki a gyakorlatot végrehajtja ), de lehet UKE is ( akin a gyakorlatot végrehajtják ).

Hasonló küzdosportok:

KARATE: Az „ üres kéz „ muvészete, nagyon sok változata, irányzata létezik. Foleg ütésekre, rúgásokra épül.

( Shotokan, Wado Ryu, Kyokushinkai, …)

SUMO: Sajátos Japán bírkózás. IE.230 –ban rendezték az elso versenyt! Kör alakú küzdotéren dobások, lokések alkalmazásával az ellenfél kiszorítása a cél a körbol. A legnépszerubb és legszertartásosabb küzdosport Japánban.

AIKIDO: Az Aiki Jutsu –ból indul ki, abszolút lágy irányzat, jellemzoje az elmozgás, energia elvezetés, létfontosságú éltpontok támadásával.

KENDO: A „ kard útja”, másképpen a Japán ( bot ) vívás, kemény irányzat. Teljes védofelszerelésben vívnak.

SZAMBO: A Judo és a szabadfogású bírkózás keveréke, judo kabát, bírkózó nadrág és cipo a felszerelés.

TAE KWON DO: Koreai eredetu karatéhoz hasonló kemény irányzat, jellemzoje a fejlett rúgás és törés technika.

„ KUNG FU”: Kínai sokféle irányzatot tartalmazó harcmuvészet „ gyujtoneve”. Ezen a néven csak Ázsián kívul ismerik, a Kínaiak nem ismerik ezt az elnevezést. ( Wu Shu néven azonosítják )

Az összes keleti harcmuvészet jellemzoje a TEST ÉS LÉLEK szoros összhangja, harmóniája. Filozófiájuk szerint legfontosabb ezek egyensúlyban tartása. Japánban a Zen Buddhizmussal való összefonódáson keresztül van jeletosége a „ nem fizikai”, vagyis lelki eronek.

Mesterfokon, csak abszolút belso fegyelmezettséggel, lelki edzettséggel lehet muvelni!

Egészségügyi ismeretek:

Gondolni kell arra, hogy az edzések, küzdelmek során közvetlenül érintkeznek a testrészek egymással és a tatamival is ezért magunkat, a tatamit, az edzohelyiséget MINDIG TISZTÁN KELL TARTANI! A körmöket szigorúan rövidre kell vágni! A Judogit edzés után ki kell tenni a táskából, kiszelloztetni, és csak szárazon szabad eltenni. A szakadásokat azonnal meg kell varrni, mert rendkívül baleset veszélyes.

Mini szótár:

Judogi = Judo ruha ( Kimono= judo kabát, sitabaki= judo nadrág, Obi= judo öv ), Judoka = Judozó ember

Kumikata = fogástechnika

Sase Tsurikomi Ashi = bokadobás elorelépésre,

O Goshi = nagy csípodobás

Hiza guruma = térdingatás

O soto gari = nagy külso horog ( hátsó gáncs )

Ko uchi gari = kis belso horog

O uchi gari = nagy belso horog

Ippon seoinage = válldobás

Ko soto gari = kis külso horog

Kesa gatame = rézsútos leszorítás

Yoko shiho gatame = oldalsó leszorítás

Kami shiho gatame = fej feloli leszorítás

Tate shiho gatame = lovagló leszorítás

Ukemi = esés technika

Hajime = vezényszó a gyakorlás, küzdelem elindítására Kesa garami=rézsútos leszorítás karfeszítéssel

Mate = vezényszó a gyakorlás, küzdelem megállításáa Gyaku Kesa gatame=fordított rézsútos leszorítás

Soremade = vezényszó a végleges megállításra. Uki Goshi = kis csípodobás

Kyu = „ tanuló fokozat „ Ko soto gake = Kis külso „horog”

Dan = „ mester fokozat „ De Ashi (H)Barai = Boka söprés oldalról

Newaza = földharc technika, -- Tachi waza = állás technika,

Randori = gyakorlás szintu, nem teljes energiával végrehajtott küzdelem

Öv színek : Kyu fokozatok: fehér (6)- citromsárga(5) – narancssárga(4) – zöld(3) – kék(2) – barna(1)

Dan fokozatok: fekete (1 – 5-ig), piros-fehér ( 6-8-ig), piros ( 9-10 )

Verseny pontok: Akciók: egymással egyenértéku pontok : Intések:

KOKA ( 3 PONT ) = SHIDO

YUKO ( 5 PONT ) = 2. SHIDO

WAZARI ( 7 PONT ) = 3. SHIDO

IPPON ( 10 PONT ) = HANSHOKUMAKE

-- Amikor az egyik felet megintik, a másiknál ugyanolyan értéku akciópontot jelent.

Világversenyen eredményes magyar judosok: Tuncsik József (EB), Csosz Imre (EB), Csák József (EB), Ozsvár András (VB, Olimpia), Hajtós Bertalan (EB, VB, Olimpia), Kovács Antal (VB, Olimpia )…stb

Példa gyakorlati vizsga bemutatására: ( Fo elemek )

6/I. Kyu: Shisei (Állások), Ukemi (Esések dobásból), Sasae Tsurikomi Ashi, O Goshi, Kesa Gatame

6/II. Kyu: Ukemi ( guggolásból), O Soto Gari, Hiza Guruma, ( áll, térdel) Yoko Shiho gatame

6/III. Kyu: Ukemi (állásból, társon át), Ippon Seoinage, Ko Uchi Gari, Ko Soto Gari, Kami Shiho Gatame

5. Kyu: Lépések, Uki Goshi, Ko Soto Gake, De Ashi Barai, Kesa Garami, Kata Kesa Gatame, Gyaku Kesa Gatame, Tate Shiho Gatame, Elozo Ne Waza átmenetek.

 

Az oldal utolsó módosításának dátuma: 2012.01.13. 04:04