Vizsga anyag: 6 Kyu I, II, III. csík

A tradíció és a versenysport kapcsolata a vizsgarendszer. A modern ember energiáját, feszültségét levezető kultúrált mód a Judo, amely meghódította a világot. A küzdősport növeli az akaraterőt, a fájdalom tűrést, stressz tűrést. A versenylázat legyőző és megmérettetést kereső, önvédelmet gyakorló emberek hobbija. Jigoro Kano a sportág megalapítója jött rá a lényeges dologra, miszerint a rendszeres gyakorlási lehetőség sérülés nélkül teszi a Judot igazán sporttá. Általános testfejlesztő hatásán kívül rendkívül változatos mozgásanyaga állandó változásban van. A kombinációk meghatározzák a technika megvalósíthatóságát. A vizsgaanyag a versenytechnikák tradícióba ültetését jelenti. Az oktatás sajátossága a számonkérés, ami a tanítványnak azt jelenti, hogy folyamatosan fejlődnie kell és arról számot kell adnia, az oktatónak pedig - meghatározva a fejlesztés ütemét - lehetőséget ad az egyénre szabott fejlesztésre.

A vizsgára jelentkezés feltételei:
  1)  MJSZ tagkönyv, befizetett tagdíj (az első vizsgánál a vizsgáztató egyedi esetben ettől eltekinthet)
  2)  Befizetett vizsgadíj
  3)  Tiszta megjelenés (különösen a judogi)
  4)  Rendezett egyesületi havidíj

A vizsga lefolyása:
  1)  Jelentkezés, regisztráció
  2)  Közös bemelegítés
  3)  Gyakorlati vizsga
  4)  Elméleti vizsga (szóbeli vagy teszt)
  5)  Eredményhirdetés, oklevelek kiosztása

A Judo kialakulása:
Ősi japán sportokból, a birkózásból, a sumóból ered.
Az iskolák több ágra bomlottak, ami sokféle irányzat kialakulásához vezetett. A két legfőbb irányzat tulajdonképpen minden ázsiai küzdősportban megtalálható, mert mindegyik alkalmaz LÁGY és a KEMÉNY elemeket technikáiban.
A nagyrészt kemény elemeket alkalmazó sportokat a THAI JUTSU csoporthoz soroljuk, ezek főleg fizikai erőre épülnek.
A főként lágy elemeket tartalmazókat a JU JUTSU csoporthoz soroljuk. Ez az 1500-as évek elején kialakult, önvédelmi, nevelési célokat szolgáló  rendszer, amely közvetlenül a Judo elődjének tekinthető. Elsősorban a rugalmasságra, mozgástechnikára, körmozgásos erőelvezetésre épül.

Mi a Judo?
Önvédelmi küzdősport. Megalapítója Jigoro Kano, aki 1860-ban született Mikagéban.
Kano foglalta rendszerbe a különböző technikákat, majd kiszűrve belőle a a nagyon veszélyes elemeket, 1882-ben megalapította az első versenysport iskolát, a Kodokan egyetemet .

Mi a Rey?
Nem köszönés! - Inkább a tisztelet megadása embereknek, tárgyaknak, a hely szellemének!
A keleti emberek hagyománya  meghajlás, mely tiszteletadást, megbecsülést fejez ki. Minden esetben meg kell hajolni a DOJO (edzőterem) ajtajában belépéskor, a TATAMI-ra (judoszőnyeg) fellépéskor, a SENSEI (mester) előtt, az edzőpartner - versenytárs felé gyakorlás közben is!
Te vagy akár az edzőtársad is lehet egyszer TORI (aki a gyakorlatot végrehajtja), de lehet UKE is (akin a gyakorlatot végrehajtják).

Hasonló küzdősportok:
KARATE: Az "üres kéz" művészete. Főleg ütésekre, rúgásokra épül. Nagyon sok változata, irányzata létezik. (Shotokan, Wado Ryu, Kyokushinkai...)
SUMO: Sajátos japán birkózás. I.e. 230-ban rendezték az első versenyt! Kör alakú küzdőtéren dobások, lökések alkalmazásával az ellenfél kiszorítása a cél. A legnépszerűbb és legszertartásosabb küzdősport Japánban.
AIKIDO: Az Aiki Jusuból indul ki, abszolút lágy irányzat, jellemzője az elmozgás, energia elvezetés, a létfontosságú élpontok támadásával.
KENDO: A "kard útja", másképpen  japán botvívás. Kemény irányzat, teljes testet takaró védőfelszerelésben vívnak.
SZAMBO: A Judo és a szabadfogású birkózás keveréke, judo kabát, birkózó nadrág és cipő a felszerelés.
TAE KWON DO: Koreai eredetű, a karatéhoz hasonló kemény irányzat, jellemzője a fejlett rúgás- és törés technika.
"KUNG FU": Kínai - sokféle irányzatot tartalmazó - harcművészet "gyűjtőneve". Ezen a néven csak Ázsián kívül ismerik, Kínában Wu Shu néven azonosítják.

Összes keleti harcművészet jellemzője a TEST ÉS LÉLEK szoros összhangja, harmóniája. Filozófiájuk szerint ezek egyensúlyban tartása a legfontosabb. Japánban a Zen Buddhizmussal való összefonódásopn keresztül van jelentősége a "nem fizikai", vagyis lelki erőnek.
MESTERFOKON, IGAZÁN JÓL MŰVELNI LEHETETLEN ABSZOLÚT BELSŐ FEGYELMEZETTSÉG, LELKI EDZETTSÉG NÉLKÜL BÁRMELYIKET IS!

Egészségügyi ismeretek:

Gondolni kell arra, hogy az edzések, küzdelmek során közvetlenül érintkeznek a testrészek egymással és a tatamival is, ezért magunkat, a tatamit, az edzőhelységet MINDIG TISZTÁN KELL TARTANI! A körmöket szigorúan rövidre kell vágni! A judogit edzés után ki kell tenni a táskából, kiszellőztetni, és csak szárazon szabad eltenni. A szakadásokat azonnal meg kell varrni, mert rendkívül balesetveszélyes.

Mini szótár:

Öv színek:
Kyu fokozatok: fehér (6) - citromsárga (5) - narancssárga (4) -zöld (3) - kék (2) - barna (1)
Dan fokozatok: fekete (1-5) - piros fehér (6-8) - piros (9-10)

Amikor az egyik felet megintik, a másiknál ugyanolyan értékű akciópontot jelent.

Világversenyen eredményes magyar judosok: Tuncsik József (EB), Csősz Imre (EB), Csák József (EB), Ozsvár András (VB, Olimpia), Hajtós Bertalan (EB, VB, Olimpia), Kovács Antal (VB, Olimpia)

Gyakorlati vizsga anyag (Fő elemek):

Sikeres tanulást, jó eredményeket kívánok: Juhász József